home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9508 / POKOPER1.CD < prev    next >
Text File  |  1996-03-01  |  33KB  |  580 lines

  1.           @VA Pokoli Operátor naplójából@N
  2.  
  3.           @VA hálózat ördöge@N
  4.  
  5.               A  Pokoli  Operátor  fantasztikus  alak.  Naplót   vezet
  6.           mozgalmas  napjairól.  Ebbôl   adunk  közre  válogatást   --
  7.           mindenki okulására.
  8.  
  9.  
  10.           @VElsô nap@N
  11.  
  12.               Mivel  ma mentési  nap van,  eléggé tele  a hócipôm.  De
  13.           sebaj,  elvégre  én  lennék ugye  a  Pokoli  Operátor, ezért
  14.           igazán  kellemes  a helyzetem.  A  szalagos egységet  nullra
  15.           irányítom -- így sokkal gazdaságosabb minden  szempontomból:
  16.           nem kell a szalagokat ötpercenként cserélgetni, ráadásul még
  17.           gyorsítja  is a  mentési folyamatot,  tehát csak  jó  lehet.
  18.           Hirtelen egy felhasználó rámcsörrenti a telefont.
  19.               -- Nem tudja, miért ilyen lassú a rendszer? -- kérdi.
  20.               --  Talán... --  gyorsan megnézem  a mai  napra  rendelt
  21.           kifogást --, talán... az órajel lehet a bûnös.
  22.               --  Valóban! --  ha nem  tudják mirôl  beszélek,  mindig
  23.           megnyugodnak -- És nem tudja, mikorra fog rendbejönni?
  24.               -- Rendbeee? 275 user  van a rendszerben, és  ezek közül
  25.           egy vagy te! Ne legyél ilyen önzô! Lépj ki, és szerezd meg a
  26.           többieknek az örömet, hogy gyorsul a rendszer!
  27.               -- De hát a  kutatási eredményeimet ma kell  leadnom, és
  28.           már csak egy nyomtatásra lenne szükségem!
  29.               --  Naná, mind  ezt mondja.  Tudod mit?  Mondogasd  csak
  30.           magadnak! -- és lerakom.
  31.               Fujj.  Igazán  megtanulhatnák  már,  hogy  ne   hívjanak
  32.           állandóan... Megint  csörög a  telefon. Érzem,  ez megint  ô
  33.           lesz.  Tisztára   kikészít!  Elôkeresem   a  legszívélyesebb
  34.           hangomat.
  35.               -- Tessék! Beszerzési osztály...
  36.               -- Jaj, bocsi, mellé ment.
  37.               -- IiiIiIIgeEEn????  Na mi  is a  neved pajtikám? Tudod,
  38.           hogy az ilyen elpocsékolt telefonok mennyi pénzébe  kerülnek
  39.           a vállalatnak? HE???  Le is fogom  vonatni a fizetésedbôl  a
  40.           hívás árát! Naná, hogy  le! Mire ezt itt  befejezzük, komoly
  41.           pénzekkel  fogsz  nekünk lógni!  Mi  is a  neved  figura? De
  42.           nehogy hazudj! Tudjuk a loginnevedet!
  43.               Hallom,   ahogy   a  telefon   kiesik   a  kezébôl,   és
  44.           futólépésben elmenekül --  fogadni mernék, a  dékánhoz megy,
  45.           hogy  legyen alibije  arra az  esetre, ha  valami  történne.
  46.           Gyorsan  megnézem a  loginnevét és  megkeresem a  részlegét.
  47.           Gyorsan felhívom a dékán titkárnôjét.
  48.               -- Tessék! -- mondja a nô.
  49.               --  Hali!  Az  Operátor  vagyok.  Figyelj!  Åtadnál  egy
  50.           üzenetet  annak a  fickónak, akik  kábé 10  másodperc  múlva
  51.           berohan az irodádba?
  52.               -- Hááát, nem is tudooom....
  53.               -- Na, rendben. Mondd meg neki: hiába futott el,  úgysem
  54.           tud elbújni!
  55.               -- Ennyi? Oké.
  56.               --  Ja,  és  ne  felejtsd  el,  nem  szeretnék  senkinek
  57.           beszélni   arról   a   file-ról,   amiben   a  meghamisított
  58.           vizsgaeredményeket tartod...
  59.               Hallom, ahogy elkezdene gépelni a terminálján...
  60.               -- Ne aggódj, van másolatom. Légy jó kislány, és add  át
  61.           azt az üzenetet.
  62.               Hümmög  valamit, mikor  lerakom. A  vicces az  egészben,
  63.           hogy a hamis cuccról csak blöfföltem. No mindegy, ha már így
  64.           alakult, akkor ennyi erôvel  már le is másolhatom.  Talán jó
  65.           lesz még valamire.
  66.               Ezalatt be is fejezôdött a backup. Rekordidô! 2,03 perc.
  67.           Hogy mi mindenre jó ez a mai technika!
  68.               Telefonál egy másik felhasználó.
  69.               -- Több helyre van szükségem -- kezdi.
  70.               -- Igen? Költözz az Alföldre!
  71.               -- Nem, nem! A gépen, te bolond!
  72.               Bolond?!?...Én?!
  73.               -- ò, nagyon sajnálom! -- mondom olyan udvariasan,  mint
  74.           Rózsa Gyuri a mûsoraiban. -- Félreértettem. Mit is mondtál?
  75.               Szinte szagolható a félelem a vonalban, de már késô. Ezt
  76.           már elveszítette, és ezt ô is tudja.
  77.               --  Azt mondtam,  hogy több  helyet szeretnék  a  gépen.
  78.           Kérem.
  79.               -- ò! Persze, semmi akadálya. Egy pillanat!
  80.               Hallom,  hogy  megnyugodva   sóhajt,  bár  letakarta   a
  81.           kagylót.
  82.               -- Meg is van. Most már rengeteg helyed van.
  83.               -- Mennyi?
  84.               Na  neeeee! Ez  már aztán  tényleg sok!  Nem elég,  hogy
  85.           ugráltat, még azt is akarja, hogy leellenôrizzem, és ha neki
  86.           nem elég, még  adjak? Na, azt  azért már mégsem  engedhetem!
  87.           Elégedjen meg azzal, amit kap!
  88.               Ismét Rózsa Gyuri-stílusban:
  89.               -- Na nézzük! Van 4 megád.
  90.               -- Remek! Akkor az összesen nyolc mega! Szupi! Köszi! --
  91.           mondja,  és fogadni  mernék, hogy  oda van  magáért,  amiért
  92.           ennyire tud alkudni.
  93.               -- Nem, nem... -- szakítom félbe negédesen -- összesen 4
  94.           mega...
  95.               -- Hogyan? De hát  már négyet elhasználtam. Hogy  lehet,
  96.           hogy csak 4?
  97.               Nem is mondok semmit. Majd eszébe jut. S erre utalnak  a
  98.           hangok is:
  99.               -- AaarrrggghhhH!
  100.               Jujj, de piszok vagyok. Az már egyszer biztos!
  101.  
  102.  
  103.           @VMásodik nap@N
  104.  
  105.               Épp  az asztalomnál  ülve szaggatom  az X-tankot,  mikor
  106.           valami   szívtelen   bestia   megcsörrenti   a  telefonomat.
  107.           Felveszem a kagylót.
  108.               -- Tessék!
  109.               -- Ki van ott? -- kérdi a valaki.
  110.               --  Hát,  azt hiszem,  én  -- mondom  neki,  merthogy én
  111.           telefonos tárgyalásokban is otthon vagyok ám!
  112.               -- Na de ki az az én?
  113.               -- Mi  van? Nem  elég, hogy  én vagyok?  -- kérdem tôle,
  114.           miközben megpróbálom visszafogni magam. De már késô! Ennek a
  115.           pacáknak vége. Most aztán igazán tele a pumpa!
  116.               -- Mit tehetek önért? -- kérdem udvariasan (ez egyike  a
  117.           legfontosabb figyelmeztetô jeleknek).
  118.               --  Csak  azt szeretném  megkérdezni,  hogy egy  program
  119.           rajta van-e a rendszeren...
  120.               -- Melyikre kíváncsi?
  121.               -- A neve B-A-S-I-C
  122.               >clickety clickety click d-e-l b-a-s-i-c.e-x-e<
  123.               -- Sajna nincs meg. Pedig úgy emlékeztem, hogy igen...
  124.               -- No mindegy. Ja, és még azt szerettem volna  kérdezni,
  125.           hogy le lehetne-e menteni a loginom alatt található dolgokat
  126.           arra az esetre, hogyha netán megtörténne a legrosszabb?
  127.               -- A legrosszabb??
  128.               -- Hát tudja, letörlôdne vagy miegymás...
  129.               -- Letörlôdne? ò, egy cseppet se aggódjon emiatt, vannak
  130.           biztonsági mentéseink. -- Hú, de pocsék alak vagyok!
  131.               -- Mi is a login-neve?
  132.               Megadja. (A kis butus!)
  133.               >clickety click<
  134.               -- De hát nincs egy file sem a könyvtárában! --  mondom,
  135.           a meglepettség felhangjaival színezve hangomat.
  136.               -- De igenis van! Biztos rossz helyen keresi!
  137.               Aha! Elôször tönkrevágja az X-tank játszmámat, most  meg
  138.           hazugnak nevez...
  139.               >clickety click<
  140.               -- ò, tényleg, hibát  követtem el -- mondom  neki. Vajon
  141.           azt  mormogta  ez  a bajsza  alatt,  hogy  ""tipikus"? Medve
  142.           anyám! -- Azt  akartam mondani, hogy  ez a login  név nem is
  143.           létezik...
  144.               -- Hogyan? -- hallom, hogy nagyot nyel --, de hiszen  ma
  145.           reggel használtam!?
  146.               -- Aha! Ez lehet a probléma; reggel szabadult el ugyanis
  147.           aaa...   aaaa...   Da    Vinchi   vírus,   amelyik    minden
  148.           bejelentkezett usert kitöröl.
  149.               --  De  hát  ez  lehetetlen,  a  barátnôm  is  be   volt
  150.           jelentkezve, és én most is az ô neve alatt dolgozom!
  151.               -- Mi is a login név?
  152.               Megmondja (Hmm, egyes emberek soha nem tanulnak...)
  153.               -- Látom,  ô épp  akkor lépett  be, mikor  felfedeztük a
  154.           vírust.
  155.               >clickety click<
  156.               -- º csak a file-okat vesztette el a könyvtárából...
  157.               -- De hiszeeen...
  158.               -- Ne aggódjon, minden megvan szalagon.
  159.               -- Hála az égnek!
  160.               -- Papírszalagon. Hozzon  magával nagyítót meg  ceruzát.
  161.           Viszlát a gépteremben! HAHAHAHAHAHA!
  162.               Hát nem vagyok rossz?
  163.  
  164.  
  165.           @VHarmadik nap@N
  166.  
  167.               Megint itt dolgozom, annyi  a melóm, hogy alig  van idôm
  168.           beugrani a városba megnézni egy filmet, mielôtt azt mondanám
  169.           itt  az   embereknek,  hogy   várjanak,  amíg   megkapják  a
  170.           nyomtatásaikat. A sor baromi hosszú, túl hosszú ahhoz,  hogy
  171.           én mindnyájukét egyszerre csináljam, rendezzem, kiadjam.  Az
  172.           tûnik   a   legegyszerûbbnek,  ha   kilövöldözöm   a  kisebb
  173.           taszkokat,  hogy csak  kettô maradjon,  amit aztán  mindjárt
  174.           könnyebben tudok rendezgetni, szinte pillanatok alatt.
  175.               Aztán, amikor  mozi után  (Bertolucci háromórás  opusza,
  176.           amiben   kinyírják   a  fôhôst   valami   vizuális  orgazmus
  177.           keretében) visszajövök, hogy letisztázzam ezeket a nyavalyás
  178.           printeléseket. Vagy 50 ember álldogál odakint, nekem meg van
  179.           két  nyomtatásom.  Ez  már  majdnem  el  is  éri  a szokásos
  180.           átlagomat. Bár azt hiszem, most egy kicsit többet lôttem ki.
  181.           Mindegy. Kirakom  a papírokat,  majd szép  lassan besétálok,
  182.           kezemben  a dossziéval,  amire az  van írva  nagy  betûkkel:
  183.           TÖRLENDº LOGINOK. Mindenki csöndben van. Mint mindig.
  184.               Késôbb.
  185.               Éppen hátul üldögélek az operátori fônökszékben, nézem a
  186.           géptermi zártláncú  tévéhálózat adását,  ami rá  van kötve a
  187.           gépem video-grabber kártyájára (ami vagy két éve került  ide
  188.           javításra), amikor csörög a telefon. Ma már talán másodjára,
  189.           ezért eléggé fel is idegesít.
  190.               -- Tessék -- mondom, miközben leállítom a képet.
  191.               -- Véletlenül letöröltem  az önéletrajzomat! --  sírja a
  192.           másik oldalon egy hang.
  193.               -- Igen? És mi a loginneved?
  194.               Megmondja. Mi a szösz! Kezd unalmassá válni a tag.
  195.               -- Å, nem te törölted. Én voltam az.
  196.               -- Micsoda?!
  197.               -- Én  töröltem. Tele  volt mindenféle  hazugsággal. Még
  198.           csak négyesed sem volt egy tantárgyból se.
  199.               -- Huh?
  200.               -- No meg az az  átverés, hogy külföldön tanultál. Az  a
  201.           barátnôd volt te barbár, és ezt mindketten tudjuk.
  202.               -- Huh?!!
  203.               -- Ja,  és az  akadémiai feljegyzéseid.  Leellenôriztem.
  204.           Hazudtál...
  205.               -- Hogy mi...  -- majd hirtelen  kapcsol. -- Neee!  Ugye
  206.           nem! Ugye nem a Pokoli Operátor vagy?!
  207.               -- Teljes valóságában,  és tövig a  könyvtáradban... Azt
  208.           hiszem, nem  kellett volna  megadnod a  login nevedet...  --
  209.           >clickety click< -- Ráadásul azt a levelet sem kellett volna
  210.           megírnod  a rendszergazdának,  amiben látványosan  megmondod
  211.           neki, hogy mit gondolsz róla...
  212.               -- De hát nem is küldtem semm...
  213.               >clickety< >click<...
  214.               -- Naná,  hogy nem.  De hát  ki a  fene tudja  ezt a mai
  215.           világban. De ne aggódj, hamar vége lesz. Nagyon hamar...  --
  216.           >clickety click< -- Na vissza is állítom a login nevedet, és
  217.           már...
  218.               -- D-d-d... -- dadogja, mint akinél megakadt a tû.
  219.               -- Visszhall  -- mondom  neki szívélyesen.  -- Egy csomó
  220.           cuccot kell még  összepakolnod, és az  új életed is  el kell
  221.           kezdened. Szia!
  222.               Aztán lerakom.
  223.               Két másodperc múlva csörög a piros telefon. Felkapom.  A
  224.           fônök.  Bemondja  az  elôbbi  pacák  loginnevét,  majd mondd
  225.           valamit egy fura E-mail-rôl, aztán azt mondja nekem:  ""UGYE
  226.           tudod, mit kell tenned...", pontosan így, a pontokkal, meg a
  227.           nagybetûkkel, meg mindennel.
  228.               Aztán, mikor késôbb szerencsétlen alak  villanyszámláját
  229.           megtoldom  néhány nullával,  elgondolkozom azon,  hogy mi  a
  230.           fenének  kell  ezeknek  mindig  telefonálni.  Majd  amikor a
  231.           fényképét  belerakom  az  FBI  online  ""Élve,  vagy  halva,
  232.           fegyveres és veszélyes" bûnözô listájára, rájövök, hogy  már
  233.           soha nem fogom megérteni az indítékaikat.
  234.               De sebaj, az élet megy  tovább. Bár mikor pár óra  múlva
  235.           az FBI kocsijai megáll a lakása elôtt, elgondolkozom  rajta,
  236.           hogy  sajna  nem  mindenkinek. De  ez  már  a következô  nap
  237.           története.
  238.  
  239.  
  240.           @VNegyedik nap@N
  241.  
  242.               Csütörtök van,  fizetésnap, emiatt  ma jó  a kedvem. Azt
  243.           hiszem, szóba fogok állni a telefonálókkal. Helyére is rakom
  244.           a kagylót. Szinte azonnal csörög.
  245.               -- Már órák óta  próbálom elérni! -- Sikoltozik  a másik
  246.           végen egy hang.
  247.               -- Nem, nem lehet, hogy órák óta -- mondom, miközben egy
  248.           pillantást  veszek  a  Szárnyas  Fejvadász  borítójára   --,
  249.           maximum 114 perce. Tudja  épp a fônökkel beszélgettem,  hogy
  250.           maguknak,   felhasználóknak   beszerezhessek   egy   pár  új
  251.           programot.
  252.               -- ò, bocsánat -- nyelés, sóhajtás, nyelés...
  253.               --  Semmi  gond,  értem én...  --  bár  azért megjegyzem
  254.           magamban,  hogy  a  napokban  nem  ártana  a  tag  jelszavát
  255.           lecserélni valami furfangosra.
  256.               -- Szóval  azt szeretném  tudni, hogyan  kell egy file-t
  257.           átnevezni -- mondja.
  258.               ò,  anyám! Na  várjunk csak,  ma van  fizu, nem?  Ma  jó
  259.           kedvem van.
  260.               -- Persze! Csak annyit kell beírnia, hogy 'rm' és a file
  261.           neve.
  262.               -- Å, köszönöm!
  263.               -- Semmi gond -- most  már teljesen jó a kedvem.  Igazán
  264.           meg kellene már csinálnom  azt a scriptet, ami  lehetetlenné
  265.           teszi a mentést. Már régóta tervezem.
  266.               A telefon megint csörög.
  267.               -- Halló!
  268.               -- Üdvözlet -- mondom neki.
  269.               -- Az Operátorral beszélek?
  270.               -- Naná! -- mondom, édesen, mint egy málnatorta,  amiben
  271.           csörgôkígyók fészkelnek.
  272.               -- Megkaphatnám a  nyomtatásaimat, kérem? Nagyon  sürgôs
  273.           lenne, és már öt perce elküldtem.
  274.               -- Loginneve?
  275.               Megmondja, amit le is írok, hátha jó lesz még valamikor.
  276.           --  Semmi  gond!  --  mondom  neki,  és  már  megyek  is   a
  277.           printerhez.
  278.               Hát ott valami irdatlan  nagy kupac papír van,  de azért
  279.           kilencven százalék, hogy az övé van felül. Magamhoz  veszem,
  280.           a  többit  kidobom,  erre  meg  öntök  egy  kis  szennyezett
  281.           tisztító alkoholt, néhányszor rácsapkodom a printer ajtaját,
  282.           no  meg  néhányszor  át  is  megyek  rajta  a szalagszállító
  283.           kocsival. Az eredmény gyönyörû.
  284.               --  Itt  a  nyomtatása --  mondom  neki.  -- Bocs,  hogy
  285.           késtem, de volt egy kis problémánk a nyomtatóval.
  286.               Ránéz, majd összepiszkítja magát.
  287.               -- Kinyomtathatnám még egyszer? -- kérdi aggódva.
  288.               -- Persze, persze, de nem ígérhetek semmit, ma  valahogy
  289.           piszkoskodik a nyomtató.
  290.               -- Hát, nem is tudom. Talán akkor a lézer? Az mûködik?
  291.               -- Persze, de  az meg pénzbe  kerül -- mondom,  miközben
  292.           mindenféle pofákat vágok.
  293.               -- Nem érdekes! Fizetem, de sürgôs!
  294.               Visszavonszolom  magam a  nyomtatókhoz, majd  behelyezem
  295.           azt   a    festékkazettát,   amit    különleges   alkalmakra
  296.           tartogatunk.  Azt,  amelyik  azokat  az  aranyos  kis fekete
  297.           vonalakat húzogatja keresztbe  a lapon, meg  olyan halványra
  298.           csinálja a nyomtatás egyik felét. Elég sokáig tartott,  mire
  299.           ilyen pipecre meg tudtam csinálni. A printelés  pillanatokon
  300.           belül átrohan a nyomtatón,  magamhoz ragadom és már  rohanok
  301.           is. Ezt ugyebár nem akarom kihagyni...
  302.               -- De...  de hát  mi történt  már megint?  -- gagyogja a
  303.           képembe.
  304.               Még  jó,  hogy leírtam  a  loginnevét... Igazán,  mintha
  305.           kezdene kifejlôdni bennem egy kis érzék a kínzásokhoz...
  306.               -- Tulajdonképpen semmi. Igaz, egy kicsit furán néz  ki,
  307.           de hát ez a kazetta már negyvenhétezer lapot szolgált ki, és
  308.           már tizenhétszer  volt újratöltve.  Bár némelyik  kazettához
  309.           képest ez maga a gyönyör.
  310.               A fickó kiborul és elkezd nyüszögni.
  311.               -- Na, ne sírjon már! Magánál van lemezen is a munkája?
  312.               Odaad  egy  doboz  lemezt;  visszamegyek  a  gépterembe,
  313.           gyorsan lemágnesezem, majd visszajövök.
  314.               -- Bocs, most jutott eszembe, hogy a gépünk is kifeküdt.
  315.           Åt kell  vinnie az  egyetem másik  gépéhez. Nekik  van tutti
  316.           friss kazettájuk, majd szépen kinyomtatják.
  317.               -- Nagyszerû! Köszönöm!
  318.               -- Nincs  mit. Ja,  és az  odaúton tartsa  a feje fölé a
  319.           lemezeket. Ma valahogy nagyon erôs a föld mágnesessége.
  320.               -- Mi?
  321.               -- Ne vitatkozzon, csak csinálja.
  322.               Aztán csak figyelem, ahogy elhúzza magát, kezeit a  feje
  323.           fölé emelve.  A mindenségit,  hogy néha  én mennyire  utálom
  324.           magam...
  325.  
  326.  
  327.           @VÖtödik nap@N
  328.  
  329.               Ma   eszméletlenül  unatkozom,   ezért  a   felhasználók
  330.           leveleiben csemegézem. Mit ne mondjak, nagyon unalmas a  mai
  331.           nap,  még  egy  darab  szaftos  levél  vagy  ilyesmi  sincs.
  332.           Legalább egy-két  hasznos információt  elvárna az  ember, de
  333.           semmi.   Ki   a   fenét   érdekelnek   a   szokásos  családi
  334.           nyavalygások,  meg  az,  hogy  milyen  idô  van  itt-ott   a
  335.           világban?
  336.               Hogy   megszûntessem   az   unatkozást,   átmásolok  egy
  337.           partimeghívást az egyik felhasználótól, majd a küldô nevében
  338.           feladom   az   alt.singles.with.severe.social.  dysfunctions
  339.           területre, és feljegyzem  magamnak a címet,  idôpontot, hogy
  340.           ott legyek egy videókamerával. Ez lesz ám csak a buli!
  341.               A  következô dolgom,  hogy végignézem  az online  orvosi
  342.           nyilvántartást, amelyikben a  dokik a vállalat  egészségügyi
  343.           feljegyzéseit tárolják.  Kiválogatom belôle  azokat, ahol  a
  344.           herpesz vagy valami nemi  betegség van feljegyezve, majd  az
  345.           eredményt eladom az egyik helyi szennylapnak. Hogy  elfedjem
  346.           a  nyomaimat,  az egyik  orvos  számlái közé  berakom  azt a
  347.           bejegyzést, hogy ""50000 dollár, Orv. Feljegy. az újságnak".
  348.           Azt hiszem ez elég lesz.
  349.               Néhány szalagot  átrakok a  polcról a  kocsira, hogy úgy
  350.           látsszon, mintha dolgoznék, majd keresek egy olyan  Internet
  351.           címet, ahol pornóképek vannak. Találok egyet, úgyhogy el  is
  352.           indítom az egyik user nevében a letöltést. Csinálok egy  kis
  353.           helyet  nála   magamnak  azzal,   hogy  letörlöm   azokat  a
  354.           file-okat, amik nekem nem kellenek. Ilyen hülyeségek, mint a
  355.           Doktorátusi  Vizsga  Feladat meg  ilyesmik  úgyis olyan  sok
  356.           helyet   foglalnak   az    utóbbi   hetekben.   Már    éppen
  357.           visszakavarnék a levelek közé, mikor elmegy az áram.
  358.               Szinte másodperceken belül csöng a telefon.
  359.               --  Tessék --  mondom idegesen,  mert a  farkas már  épp
  360.           készült elfogni a gyalogkakukkot.
  361.               -- Mikor lesz a szá... -- Lecsapom a telefont, hiszen ez
  362.           most  itt élet-halál  kérdése. Amilyen  gyorsan csak  tudom,
  363.           kitépem  a  számítógép  kábelét  az  szünetmentesbôl,   majd
  364.           bedugom a  helyére a  tévét. A  francba. Ez  a lökött farkas
  365.           megint elhibázta.
  366.               Menet  közben  minden  riasztás  megszólal,  hogy  a  fô
  367.           számítógép  haldoklik,  meg,  hogy  a  lemezek  leállnak, de
  368.           sebaj, mert az én gépem külön rá van kötve a  szünetmentesre
  369.           minden eshetôséggel számolva. Különben is. Egész jól állok a
  370.           DOOM-ban.
  371.               A  telefon csöng,  úgyhogy annak  is kivágom  gyorsan  a
  372.           biztosítékát.  Hogy  úgy  nézzek  ki,  mint  aki   dolgozik,
  373.           elkezdek  körbe-körbe  rohangálni  a  szalagos  kocsival.  A
  374.           megfigyelô ablakból minimum olyan effektívnek látszom  majd,
  375.           mint mindig...
  376.               10 perccel késôbb visszajön  az áram, itt meg  két lemez
  377.           leállt  nekem. De  a fenébe  is! Egy  életet sem  veszettem,
  378.           ráadásul  az  utolsó  pályán vagyok!  A  telefon  csöng. Egy
  379.           felhasználó (micsoda meglepetés)
  380.               -- Számítógépszoba. -- Mondom fontoskodóan.
  381.               -- Haló! Mikor lesz a számí...
  382.               Gyorsan lerakom.
  383.               Elég  jól  haladok,  már   csak  azt  a  két   nyavalyás
  384.           rakétavetôst kell  kinyírnom, és  már bent  is vagyok.  De a
  385.           telefon megint  csöng. Lerúgom,  hogy ne  kelljen a kezeimet
  386.           használni.
  387.               -- Számítógépterem! -- Üvöltöm, elmélyülve a játékban.
  388.               -- Elvesztettem a  file-jaimat. -- hallom  a felhasználó
  389.           vinnyogását.
  390.               -- Na ebben már biztos lehetsz... -- mondom, mert emiatt
  391.           a nemistudommi miatt eltévesztettem, és lelôtt egy szörny.
  392.               --  Mi  is  a loginneved?  --  kérdem,  hangom csöpög  a
  393.           kedvességtôl.
  394.               Megmondja, megnézem, és tényleg. A rohadt... És még csak
  395.           nem is én tettem.
  396.               Na, azért, hogy én se maradjak le, gyorsan átirányítom a
  397.           login-shelljét nullra, az elérési útvonalát lenullázom, majd
  398.           a news parancsára írok egy scriptet, ami szennyes üzeneteket
  399.           küldözget a fônökének, majd törli magát.
  400.               Na ezt próbálja meg a rendszer lefölözni!
  401.  
  402.  
  403.           @VHatodik nap@N
  404.  
  405.               Ma péntek van, e miatt korán jövök be a melóba. Még ebéd
  406.           elôtt! A telefon csöng. Affene...
  407.               Fellapozom   a   kifogásnaptáramat.   Ott   a  ""Napfolt
  408.           tevékenység"   bejegyzés   szerepel.   Hm,   ebben   érdemes
  409.           elmélyedni. Két perc múlva felveszem a kagylót.
  410.               -- Tessék! -- mondom.
  411.               -- Hol a fészkesben volt? Reggel óta próbálom elérni!
  412.               Utálom,  ha  velem kora  reggel  üvöltöznek. Ettôl  csak
  413.           rossz kedvem lesz. Azt hiszem sejthetô, hogy mennyire...
  414.               -- Ma reggel nagyon  erôs a napfolt tevékenység.  Tudja,
  415.           ez mindig  megzavarja az  elektronikát... --  mondom édesen,
  416.           mint a mézes cián.
  417.               --  Micsoda? Hiszen  reggel kitûnôen  tudtam beszélni  a
  418.           barátaimmal!
  419.               -- Igen?  Ez lehetséges.  A napfolt  tevékenység ugyanis
  420.           nagyon kiszámíthatatlan  idôben és  helyen csap  le. Például
  421.           múlt héten is: volt itt egy fickó, akinek a file-jai aközben
  422.           törlôdtek, hogy ô velük dolgozott.
  423.               -- Tényleg? Ez borzasztó!
  424.               -- Ugye? Hé, tudja mit? Megnézzem a könyvtárát?
  425.               -- Legyen szíves. Van ott egy-két nagyon fontos dolgom!
  426.               -- Oké. Mi is a loginneve?
  427.               Megmondja. Az  igazat megvallva  ez arra  hasonlít, mint
  428.           amikor az ember egy halat akar lelôni egy hordóban. Kétszer.
  429.           Elefántlövô puskával. Fejbe.
  430.               (Kell  még  nekem  mondogatnom  azt  a  ""clikety-click"
  431.           dolgot? Azt hiszem nem...)
  432.               -- Hány file is van a könyvtárában?
  433.               -- Lássuk csak: hát  van ugye az elméletem  kidolgozása,
  434.           az 20, akkor ott vannak az adatok, az szintén 20, aztán  még
  435.           10 a könyvembôl, amit most írok.
  436.               -- Hm, azt  hiszem idôben elkaptuk.  Még van két  file a
  437.           könytárában... Valami .cshrc, meg .login...
  438.               -- AAAaaarrrggghhh!
  439.               Hallom, ahogy  a könnyei  csobognak a  telefonba. Pfujj,
  440.           felfordul a gyomrom.
  441.               -- Most akkor mit tegyek? -- szipogja.
  442.               -- Sebaj. Le van mentve a cucc floppyra?
  443.               -- Igen, de az már több hetes!
  444.               Begyújtom a lemágnesezô egységet...
  445.               --  Oké.  Mi  lenne,  ha  leugranék  érte,  aztán   majd
  446.           felrakjuk a rendszerre, hogy nyugodtan tovább dolgozhasson?
  447.               -- Nagyszerû  lenne, de  sajnos otthon  van. Azt hiszem,
  448.           este bejövök, és majd egyedül felrakom.
  449.               -- Persze,  nyugodtan. De  aztán ne  felejtse a  napfolt
  450.           tevékenységet.  Valahogyan  védje le  a  lemezeit a  sugarak
  451.           elôl.
  452.               -- Hogyan? Csomagoljam alufóliába?
  453.               -- Ne! Az alufólia a legrosszabb a világon!
  454.               -- De...
  455.               -- Na  látja. Akkor  ne azt  használjon. csak  egy dolog
  456.           mentheti  meg  a  lemezeit  a  napsugaraktól...  A   mágnes.
  457.           Csomagolja a lemezeit egy mégnesekkel megrakott zacskóba,  a
  458.           napfoltok azt nagyon utálják.
  459.               -- Köszönöm!
  460.               -- Nem gond, szívesen.
  461.               A fene essen abba a jó szívembe...
  462.  
  463.  
  464.           @VHetedik nap@N
  465.  
  466.               Végre el tudok menni egy pár órácskára ebédelni, de mert
  467.           nem  hagyhatom  az  asztalomat  gazdátlanul,  elôrángatom  a
  468.           takarítót,  hogy  figyeljen oda,  nehogy  véletlenül lerakja
  469.           valaki  a  telefont.  Beleegyezik,  ezért  nyugodtan  el  is
  470.           megyek.
  471.               Elsô  megálló  a  bank.  Felváltom  az  ötven  dolcsimat
  472.           negyeddollárosokra,  aztán  megkérdezem, hogy  mennyi  van a
  473.           számlámon. Ezután észrevétlenül kitépem a nô termináljából a
  474.           tápot.  Naná,  hogy lepusztul.  Természetesen  sietek, ezért
  475.           követelem az igazgatót.
  476.               ùgy  gurul  ide,  mint  egy  túlméretezett  úthenger, és
  477.           megkérdezi, mi a gond.  Mondom neki, hogy csak  a számlámról
  478.           szeretnék egy kimutatást. Keresztbe fonom az ujjaimat. Igen!
  479.           Megtalálja a kihúzott  vezetéket, bedugja, majd  az IGAZGATO
  480.           loginnal lép be! Végre  itt az alkalom --  gyorsan odacsapom
  481.           magam a pulthoz, és  az a rengeteg pénz  szétfröccsen rajta,
  482.           meg  a  környéken. A  diri  nem néz  oda,  de a  pénztárosok
  483.           mindnyájan buknak  az apróra.  Tehát innentôl  kezdve minden
  484.           figyelemtôl  megszabadulva,  nyugodtan  nézhetem,  mit  ír a
  485.           pacák az észveszejtô percenkénti egy karakteres  tempójával.
  486.           (Ennyi  erôvel akár  milliomos is  lehetnék itt.)  Befejezi:
  487.           ""MONEY".  De  okos!  Na mindegy.  Legalább  ma  este gondot
  488.           viselhetek a jelzálogomra.
  489.               Hirtelen egy felhasználót látok meg, akit valamikor  még
  490.           '89-ben  töröltem. Azt  hiszem beszélni  akar velem.  Még  a
  491.           bankigazgató is rázza a fejét. De már késô. Az ürge idejön.
  492.               -- Elnézést,  meg tudná  mondani, hogy  melyik a legjobb
  493.           számítógép arra, hogy a diplomamunkámat megírjam rajta?
  494.               -- Iiiigeeeen...  Hallott már  a C64-rôl?  -- kérdem. --
  495.           Igen?...  Na,  azt kerülje,  mint  a leprát!  Nem  sok ember
  496.           tudja,  de a  számítógépek nem  arra készültek,  hogy  ennyi
  497.           memóriát  kezeljenek;  tudja,  néha  akár  64000  dolog   is
  498.           egyszerre benne van.  Ez egyenesen katasztrofális  tud lenni
  499.           egyes esetekben!
  500.               -- Igen?
  501.               --  Próbáljon  ki  mást,  ami  sokkal  biztonságosabbnak
  502.           bizonyult eddig. Egy ZX81 duplakazettás egységgel, az a  jó,
  503.           már  ha  tud  szerezni. Az  1K-s  modell.  îrja fel.  Nehogy
  504.           véletlenül diszket  vegyen hozzá  -- maga  is tudja,  milyen
  505.           megbízhatatlanok,  de  a  hagyományos  audió  kazetta örökké
  506.           tart.
  507.               -- Köszönöm!
  508.               -- Nincs gond. Mi is volt a maga loginneve?
  509.               Megmondja. Ezt idén is törölni kéne. Az ember igazán azt
  510.           hinné, hogy tanulnak a dolgokból.
  511.               Visszatérek   a  melóba.   A  takarító   ott  alszik   a
  512.           terminálnál. Megkérdezem, hogy  akar-e itt dolgozni,  de azt
  513.           mondja,  hogy ô  jobban szereti  rátépkedni az  emberekre  a
  514.           vécéajtót.
  515.               Visszarakom a telefont a helyére, és az egybôl  csörögni
  516.           is kezd. Utálom, amikor ezt teszi, hiszen így hetekbe telik,
  517.           míg fel tudom tenni a fejemre a fejhallgatót.
  518.               HOPPÅ! Ez a legjobb nô, akivel eddigi pályafutásom alatt
  519.           találkoztam, és éppen számítógépes problémája van. Imádom!
  520.               -- Mi is a loginneved? -- kérdem.
  521.               Megmondja (mintha nem tudnám már rég...) Amilyen gyorsan
  522.           csak  tudom,  végignézem a  postáját  (Elég unalmas  anyag),
  523.           aztán megnézem, hogy ki írogat neki levelet. Senki. Kiváló!
  524.               -- Mi a probléma? -- kérdem mosolyogva, édesen.
  525.               -- Nem  tudom elmenteni  a dokumentumomat,  és valamit a
  526.           helyrôl dumál gép.
  527.               --  Már  nem  sokáig!  --  mondom,  és  gyorsan letörlök
  528.           mindenki mást, aki azon a lemezen dolgozik. -- Mostanra  már
  529.           rendben kell lennie...
  530.               -- Köszönöm szépen! -- búgja a kagylóba.
  531.               Meg is  jegyzem magamnak,  hogy holnap  is kéne  valamit
  532.           tenni a könyvtárába.
  533.               -- Nincs mit. A felhasználókért vagyunk...
  534.               A telefon szinte azonnal csöng, amint leteszem.
  535.               -- A könyvtáram kiürült! -- sikolt rám egy hang.
  536.               -- Mikor történt az eset? -- kérdem.
  537.               -- Épp az elôbb... -- hallatszik a könnyeken keresztül.
  538.               -- Látom. Hát,  én nem aggódnék  a helyedben. Még  három
  539.           nap van  hátra a  szemeszterbôl. Ha  éjjel nappal  dolgozol,
  540.           talán futja még egy kettesre...
  541.               Még csuklik egy párat, aztán lerakja. A bolond.
  542.               A telefon újra csörög!
  543.               --  A  számítógépem  képernyôje  nagyon  homályos.   Nem
  544.           kellene tekernem a fényerô szabályzón?
  545.               -- Nehogy! -- sikoltok fel. -- Hozzá ne nyúljon!  Tudja,
  546.           mekkora   sugárzást   okoz    azzal,   hogy   feltekeri    a
  547.           fényerôt???!!!
  548.               -- Nos, én... -- mondja teljesen bizonytalanul.
  549.               --  Fogadja  meg  a  tanácsom.  Csak  egy  módon   lehet
  550.           meggyógyítani, és az a módszer a meghajtók sokkterápiája.
  551.               Azok a  szavak, hogy  meghajtó, meg  az, hogy sokterápia
  552.           így együtt,  valószínûleg készületlenül  érték. Az  emberek,
  553.           amikor   ilyesmiket    hallanak,   tisztára    kikapcsolnak,
  554.           olyannyira, hogy bármit  megtennének, amit mondok  nekik. Ha
  555.           azt mondanám  neki, hogy  fusson körbe  az udvaron  egy szál
  556.           220-as vezetékbe öltözve, akár még azt is megtenné...
  557.               --  Nincs véletlenül  egy felesleges  220-as kábele?  --
  558.           kérdezem a pácienst.
  559.               -- Nincs...
  560.               -- Na  mindegy. Akkor  mégis csak  a sokkterápia... Oké.
  561.           Tehát, amilyen gyorsan csak  tudja, kapcsolgassa ki és  be a
  562.           gépet egymás után harmincszor.
  563.               -- Kivegyem a lemezt?
  564.               -- Ne! El akarja veszteni az összes adatát??!
  565.               -- Nem, nem... szóval akkor kezdem...
  566.               Figyelmesen    hallgatózom.    Kitt-katt,   kitt-katt...
  567.           Csodálatos, majdnem huszonhétszer  -- pedig a  táp általában
  568.           tizenötnél összepiszkítja magát.
  569.               -- Felrobbant a gépem!
  570.               -- Tényleg? Akkor biztos  a tápegység volt a  hibás. Még
  571.           szerencse, hogy rájöttünk. Garanciális még a gép?
  572.               -- Nem!
  573.               -- Ajjjaj. Na  mindegy. Azért meg  kellene javíttatni...
  574.           Lementette a dolgait?
  575.               -- Igen. Még  tegnap. A nagygépre,  de a mai  munkám már
  576.           elveszett.
  577.               -- Ajaj! Mi is volt a loginneve? Megnézzem, hogy sikeres
  578.           volt-e a mentés?
  579.               Megmondja...
  580.